XXX. Magyar Radiológus Kongresszus

4. Szekció: Sürgősségi képalkotás a COVID tükrében

S04.05: Gyermek fejsérültek ellátásának tanulságai

Összefoglaló szövege

Problémafelvetés:
Kisgyermekkorban elszenvedett traumás sérülések közt kiemelkedő jelentőséggel bírnak a fejsérülések, melyek aránya magasabb a felnőtt korban megszokottnál, ez az arány kisgyermekkorban akár 40–45% is lehet. Csecsemőkorban az egyik leggyakoribb traumás ok a magasból esés. Magasból esésnek tekintjük, ha a gyermek saját testmagasságának 1,5–2-szeres magasságából esik. A gyermeket ilyenkor potenciálisan koponya és gerinc sérültnek kell tekinteni. A fejsérült gyermekek vizsgálatánál elsőbbséget élvez az alapos fizikai vizsgálat, és a gyermek klinikai statusa. A képalkotó eljárások, főként a sugárterheléssel járó eljárások csak megfelelő klinikai indikáció esetén végzendők el.

Vizsgálati módszer:
A gyermek fejsérültek ellátási sémáját egy Intézetünkben ellátott koponya sérült gyermek esetén keresztül szeretnénk bemutatni. A 15 hónapos fiú etetőszékből esett ki, majd ezt követően aluszékonyság és egy alkalommal hányás jelentkezett nála. Intézetünkön kívül, a primer ellátóhelyen a gyermeknek koponya ultrahang vizsgálat készült, majd Intézetünkbe szállítást követően a klinikai jelek alapján koponya CT vizsgálat készült, mely nagy kiterjedésű intracranialis vérzést igazolt. A kiegészítő RTG felvételek gerinc sérülést nem igazoltak. A gyermek azonnali műtéti ellátása megtörtént.

Eredmény:
A fejsérült gyermekek ellátási sémájában döntő szerepe van a klinikumnak. A sugárterheléssel járó képalkotó vizsgálatokat csak megfelelő klinika indikáció estén ajánlott elvégezni. Ilyen esetekben mindig a gyermek életkorára, méretére szabott gyermek protokoll alkalmazása javasolt. A jól elvégzett klinikai vizsgálatokkal alátámasztott, vagy az obszerváció során romló státuszt mutató gyermekeknél a megfelelő időben és indikációval végzett képalkotó vizsgálatok életet menthetnek.