XXX. Magyar Radiológus Kongresszus

4. Szekció: Sürgősségi képalkotás a COVID tükrében

S04.04: Tüdőembólia gyakorisága és prediktív markerei COVID-19 betegségben.

Összefoglaló szövege

Bevezetés: A COVID-19 betegség néhány hónap alatt terjedt el az egész világon és óriási terhet ró az egészségügyi szolgáltatókra. Az eredmények azt mutatják, hogy a magas mortalitás és morbiditási adatok hátterében részben a tromboembóliás szövődmények, különösen a tüdőembólia állhat. Az ismert, hogy a súlyos állapotú vagy intenzív osztályon kezelt betegek körében a tüdőembólia gyakoribb, de a pulmonális embólia gyakoriságáról az első ambuláns megjelenéskor nincs adat. Ebben a betegpopulációban a tüdőembólia prediktív markerei nem ismertek.
Módszerek: 2021 januárja és márciusa között A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Légúti Ambulanciájára érkezett betegek körében elvégzett CTA vizsgálatokat elemeztük. Vizsgáltuk a CTA indikálásának gyakoriságát, a pulmonális embólia előfordulását. Többszörös logisztikus regressziót alkalmaztunk a pulmonális embólia prediktorainak meghatározásához.
Eredmények: Az elemzett három hónap alatt a CTA vizsgálatok a COVID-19 betegek körében egyre gyakoribbá váltak, mellyel együtt a pulmonális embólia gyakorisága egyre csökkent, jelezve, hogy a megfelelő betegszelekció csökkenteni tudja a CTA-val vizsgálandó betegek számát. A predikciós modellünk azt jelezte, hogy a log transzformált D-dimer volt az egyetlen változó, mely előre tudta jelezni a tüdőembólia jelenlétét. A tüdőérintettség és a D-dimer szint jó összefüggést mutatott.
Megbeszélés: Tekintettel a CTA által okozott jelentős sugár és kontrasztterhelésre valamint a D-dimer predikciós értékére indokolt, hogy CTA vizsgálatra csak jól meghatározott betegcsoportban kerüljön sor COVID-19 betegség esetében.