8. Szekció: Neuroradiológia
Bevezetés: A mindennapi radiológiai gyakorlatban az arteria vertebralisok átmérői különbözőek, a páciensek többségénél bal dominancia figyelhető meg, az aszimmetria következtében az a. basilarisban komplex áramlási profil alakul ki, mely az évtizedek során az artéria görbületének változásához vezethet. Jelen vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy a görbület nagysága és a dominancia jellege milyen mértékben függ a genetikai hatásoktól.
Módszerek: 200 egészséges ikert (134 egypetéjű, 66 kétpetéjű; átlagéletkor 51,6±15 év, 66% nő) vontunk be a Magyar Ikerregiszter adatbázisából. A kardiovaszkuláris rizikófaktorokat kérdőív segítségével gyűjtöttük össze. Minden ikerről Time-of-Flight MR felvételeket (Miskolc: Siemens Magnetom Verio 1,5T, Budapest: Philips Ingenia 1,5T) készíttetünk, melyek alapján az a. vertebralis V4 szakaszától a „basilar topig” rekonstruáltuk a vertebrobasilaris rendszert. A rekonstruált 3D modelleket ezek után egy automatizált program mérte le. A különböző morfológiai paraméterek kialakulásának hátterét ACE modell segítségével elemeztük és határoztuk meg, hogy ezen tulajdonságok milyen mértékben függnek az additív genetikai (A), a közös (C), illetve egyéni környezeti hatásoktól (E).
Eredmények: Az arteria vertebralis V4 szegmens átmérőjét, görbületét és tortuozitását leginkább a közös (C) és az egyéni (E) környezeti tényezők befolyásolták. Az arteria basilaris hossza és térfogata mérsékelt fokú öröklődést mutatott (A: 63%; CI (95%): 45,7-75,2%, E: 37%; CI (95%): 24,8-54,3%, valamint A: 60,1%; CI (95%): 42,4-73,2%, E: 39,9%; CI (95%): 26,8-57,6%). Ezzel ellentétben mindkét artéria torzióját nagyrészt a közös környezeti hatások befolyásolták.
Konklúzió: Az arteria basilaris hossza és térfogata mérsékelt fokú öröklődést mutat. A mért morfológiai paraméterek többségét azonban a közös és az egyéni környezeti hatások befolyásolták.