XXX. Magyar Radiológus Kongresszus

On-line, 2021. június 17-19.

6. Szekció: Onkológia és képalkotás

S06.07: A máj benignus és malignus elváltozásainak képalkotó módszerei, különös tekintettel az MR és CT vizsgálatokra

Összefoglaló szövege

A máj leggyakoribb primer rosszindulatú daganata a hepatocellularis carcinoma (HCC), ugyanakkor a primer májtumornál jóval gyakrabban igazolódnak metastaticus eredetű elváltozások és benignus májgócok. Az egyik legnagyobb klinikai dilemmát az incidentális benignus primer májgócok gyakori előfordulása jelenti. A korszerű MR technikák, valamint a több fázisú CT vizsgálatok lehetővé teszik a góc dinamikus posztkontrasztos analízisét, ezáltal a góc vascularizáltságáról kapunk értékes információkat. Gócos májelváltozások kapcsán a terápia megválasztása szempontjából fontos információ a gócok száma és lokalizációja, az elváltozások primer vagy szekunder eredete, és a környező képletekhez (erek, epeutak) való viszonyuk. 
A több mérésen alapuló multiparametrikus mágneses rezonancia vizsgálat (MP-MRI) fontos, tumor stádiummal összefüggő prognosztikai faktorokat határoz meg, tájékoztat a kezelés hatékonyságáról. A sejtszintű biokémiai folyamatokat leképező funkcionális/molekuláris képalkotás területén a ionizáló sugárzás nélküli MRI egyedülálló módszer, mivel egyszerre többféle mérésmód alkalmazásával számos biológiai folyamat analizálható.
 A nagyfelbontású dinamikus MDCT (multidetektoros komputertomográfia) és MP-MRI-technikával apró májgócok is kimutathatók, a vizsgálatok érzékenyek, de továbbra is problémát jelent a léziók karakterizálása, különösen az apró elváltozásoké („too small to characterize”). Ismert daganatos betegségben a májgócok kb. fele benignus, tehát a legnagyobb klinikai dilemmát az incidentális benignus primer májgócok gyakori előfordulása jelenti. Az extracellularis és hepatocyta specifikus kontrasztanyagok (Gd-BOPTA, Gd-EOB-DTPA) egy része a májon keresztül választódik ki, így az úgynevezett hepatobiliáris fázisban direkt információt kapunk a májsejtek működéséről is. 
Az MR egyik fontos funkcionális mérése a diffúzió súlyozott MR (DW-MRI) képalkotás, mely a vizsgálandó szövetben a vízmolekulák szabad vagy kötött voltát vizsgálja, és noninvazív módon az élő szövetekben a vízmolekulák diffúziós mozgásáról tájékoztat.